SzEEDSM: Lehetőség minden szinten

Új, az országban egyedülálló angol nyelvű doktori specializáció első szemesztere zajlik a Széchenyi István Egyetemen. Az MNB, a győri egyetem és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány együttműködésének célja, hogy SzEEDSM néven nemzetközileg is jegyzett, hosszú távon fenntartható, angol nyelvű menedzsment doktori program jöjjön létre.

Körképünkben az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a programigazgatót, az MNB oktatási igazgatóját, továbbá két – a képzésben szerepet vállaló – külföldi professzort, valamint három hallgatót.

Még mielőtt megismernénk az érintettek véleményét, érdemes néhány mondatban összefoglalni, hogy mit érdemes tudni a SzEEDSM névre keresztelt programról. Kezdjük azzal, hogy mit is takar maga az elnevezés. Az első három betű a Széchenyi István Egyetem nevének magyar rövidítéséből adódik, míg a következő két betű a doktori iskola angol megfelelőjének (Doctoral School) rövidítését jelenti. Mindez összességében angolul úgy hangzik, mint a seeds, azaz magyarul magvak.  A szójáték ebben a kontextusban azt fejezi ki: a doktori iskola az a hely, ahol a tudás és a megismerés képességének magvait elhintik, melyekből majd kinőnek a menedzsment jövőbeli tudósai és gyakorlati művelői. A menedzsment szóra utal tehát a program nevében „felső indexként” szereplő M betű.

A megállapodás aláírásával a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok doktori képzésének keretében a meglévő menedzsment specializáció mellett transzdiszciplináris doktori specializáció kezdte meg működését, amely új megközelítésben és szemlélettel diszciplínánként fejleszti a doktoranduszok komplex és széles körű problémamegoldó képességét. Az új specializáció oktatási folyamataiban az egyetem kutatói és oktatói mellett külföldi, nemzetközileg elismert professzori kör vesz részt. A program első négy féléve a képzési és kutatási szakasz, amely az elméleti alapozást adó kötelező és választható kurzusok elvégzéséből, illetve kisebb mértékben az első kutatási lépések megtételéből áll. A negyedik félév végén a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a hallgatóknak komplex vizsgát kell tenniük, amely méri és értékeli a tanulmányi és kutatási előmenetelt. A kutatási és disszertációs szakasznak célja a doktori fokozat megszerzése. A doktori értekezés benyújtásán túl követelmény, hogy a hallgató a védés előtt legalább két cikket publikáljon a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottsága által jegyzett listán szereplő, angol nyelvű folyóiratokban.

Úttörő szerepben

Magyarországon jelenleg még nincs akkreditált angol nyelvű PhD-program a menedzsment területén. A SzEEDSM kitörési pontot jelenthet a Széchenyi István Egyetem számára, egy olyan fejlesztési és fejlődési lehetőséget, amely megteremti az esélyét annak, hogy átgondolja a folyamatait, a minősítési rendszerét, a tudományos előmenetel kérdéskörét – a nemzetközi vérkeringéshez történő csatlakozás reményében – fogalmaz Vastag Gyula programigazgató, aki szerint a győri beruházásból az egész magyar felsőoktatás profitálhat. – Büszkén mondhatom, hogy bár tavaly pótfelvételivel indult a program, a felvett hallgatók minősége nagyon magasra tette a lécet. Persze, titkon mi igazából erre készültünk, nem véletlenül nálunk a legmagasabb a külföldi oktatók aránya. Az angol nyelven történő képzés ugyanis esetünkben korántsem azt jelenti, hogy angolra fordítjuk a magyar tananyagot. Az idegen nyelvű képzés eleve más irodalmat feltételez, de önmagában a rendszer filozófiája is gyökeresen eltérő. Bátran kijelenthetem, hogy ma Magyarországon a SzEEDSM a legjobb Menedzsment PhD-program.

Vastag Gyula megjegyzi: a nemzetközileg is elismert oktatók nem az anyagi lehetőség miatt választják a győri egyetemet, s az újonnan indított képzést. Esetükben nem a „pénz” a varázsszó, hanem valami egészen más.

– Ezek a szakemberek már mindent elértek a maguk területén, vezetői tisztségeket is betöltöttek, régen megteremtették a maguk anyagi biztonságát. Amit én kínálni tudok számukra, az egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy hatást gyakoroljanak fiatal egyetemünkre, a folyamatokat befolyásolva hozzájáruljanak intézményünk fejlődéséhez. S bizony ilyen alkalom azért nem mindennap adódik…

A hallgatók szemszögéből nézve különös jelentőségű, hogy fél évre egy másik akadémiai intézménybe is mehetnek, az ottani PhD-program során felvehetnek új tárgyakat, ráadásként bekerülhetnek kutatási programokba, vállalati környezetbe. A szakmaiságot fejlesztendő, valós feladatokkal szembesülhetnek, a gyártott problémák helyett gyártási problémákkal találkozhatnak és azokat oldhatják meg.

– Az egyetemünk vezetése maximálisan támogatta a programot, amely teljes mértékben beleillett a felsőoktatási intézmény ambiciózus céljai érdekében tett lépések sorába – jegyzi meg Vastag Gyula, aki úgy véli: általánosítható az a vélemény, miszerint a Magyar Nemzeti Bank és a Széchenyi István Egyetem együttműködése nagyon sikeres, s a remények szerint akár egy hosszabb távú együttműködésben is testet ölthet. – A program minőségét persze elsődlegesen a végzettek minősége határozza meg. Az igazi win-win helyzet az lesz, hogy mi büszkék leszünk mindazokra, akik itt végeztek, ahogy az itt végzettek is büszkék lesznek arra, hogy ebben a programban szerezték meg doktori fokozatukat.

Vonzó meghívás Győrből

Az angol nyelvű doktori program két tanácsadót talált, egy finnt és egy indiait – mondja mosolyogva az utóbbi, vagyis Krishna S. Dhir azon a bemutatkozó beszélgetésen, melynek köszönhetően oktatói szemmel is rápillanthatunk a SzEEDSM lényegére.

– A Hawaii Egyetemről érkeztem, s bár vegyészmérnöki diplomával rendelkezem, jelenleg a nyelvészet területén végzek kutatásokat, illetve összehasonlító tanulmányon dolgozom a nyelv és a pénzügy kapcsolatáról, valamint a vállalatok stratégiai kommunikációjáról. Ezzel kapcsolatosan előadásokat tartok arról, miként befolyásolja és határozza meg a nyelv a cég arculatát, illetve az arról kialakított képet. Győrbe azonban természetesen az angol nyelvű PhD-program miatt jöttem – mutatkozik be Krishna S. Dhir. Finn kollégája, Markku Kuula szakterülete a vállalatvezetési tudományokkal kapcsolatos. – Sok-sok évvel ezelőtt a több szempontú részvételi döntésekről írtam a szakdolgozatomat. Ezt követően több problémakörrel foglalkoztam, mint például tárgyalástechnika, ipari benchmarking, vagy éppen a fenntarthatóság, de írtam tanulmányt például a brazil erdészet számára reál- opciókról. A Széchenyi István Egyetemen mindketten az angol nyelvű doktori program elindítását és folyamatát vizsgáljuk.

Krishna S. Dhir korábban több éven keresztül dolgozott a Borg Warner nagyvállalatnál, majd a stratégiai menedzsment területén hat évet töltött Svájcban, a Ciba-Geigy munkatársaként. Markku Kuula a diploma megszerzése után egy erdészeti kutatóintézetben helyezkedett el. Fél évtized és a doktori cím megszerzése után 16 éven át számítástechnikai főigazgatóként (CIO-Chief IT Officer) tevékenykedett, felügyelve az egyik egyetem valamennyi szerverét és számítógépét, nem beszélve a gerinchálózatról, az egyéb számítástechnikai rendszerekről, továbbá a több ezer mobiltelefonról. Mindezek alapján egyértelműen kiderül, hogy nem csupán akadémiai pályafutást tudhatnak maguk mögött, az elmélet mellett gyakorlati üzleti tapasztalatot is hoznak a képzésbe.

– A történet úgy teljes, ha azt is megemlítjük, hogy mindketten aktív tagjai vagyunk a Decision Science Institute (DSI) szakmai szervezetnek – jegyzi meg Krishna S. Dhir. – Amikor évekkel ezelőtt találkoztunk, jómagam az intézet elnökeként tevékenykedtem, míg Kuula professzor az európai részlegünk elnöke volt, jelenleg pedig a DSI tanácsadó testületének a tagja. Ebben a testületben ténykedett a győri angol nyelvű doktori program vezetője, Vastag Gyula is, aki az intézet alelnöke volt hat éven keresztül. Tőle – ezen ismeretség révén – érkezett a meghívás. Így aztán – bár győri feladatom most első ízben adódott – immáron ötödször szólított a munka Magyarországra.

– Én már hatodik alkalommal jöttem az Önök nagyon szép országába – veszi át a szót Markku Kuula. – Az igazság az, hogy már korábban is beszéltem Vastag professzorral arról, hogy egy kutatóévet nagyon szívesen töltenék Magyarországon, mire azt mondta, hogy jöjjek Győrbe, mert ez milyen jó hely. Később komolyabban tárgyaltunk erről, s most tessék, itt vagyok. Méghozzá egy roppant vonzó meghívás eredményeként…

– Nagyon izgatott voltam, miután megtudtam, hogy újra jöhetek, s hogy tovább fejleszthetem egy kicsit a magyarnyelv- tudásomat – teszi hozzá mosolyogva Dhir professzor, majd magyar nyelven megjegyzi:  beszélek egy kicsit magyarul.  Korábban két-három hónapokat töltött hazánkban, a legtöbb időt Veszprémben, de járt Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Keszthelyen, Nagykanizsán és Pécsett is. – Szó, ami szó, nagyon örültem a meghívásnak. Olyannyira, hogy erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kértem a Hawaii Egyetemtől, s nem bántam meg. Győr gyönyörű, az az adottsága pedig, hogy három fővárostól is nagyjából egyórányi távolságra van, igazán fantasztikus. Az iparosodás Magyarországon elsődlegesen a nyugat-dunántúli régióban tapasztalható, mely térség a Széchenyi István Egyetemnek is az otthona. Amikor ideérkeztem, akkor eszméltem rá, hogy a felsőoktatási intézménynek milyen fontos szerepe van régiós és országos szinten egyaránt az oktatás, a szakmaiság és a tudomány fejlődésében. Úgy vélem, hogy ebben a dinamikus közegben a Széchenyi István Egyetem az elkövetkező öt évben nemzetközi kampusszá növi ki magát.

– Győr egy igazi európai város, melynek csodálatos belvárosában nagyszerű dolog sétálgatni – fogalmaz Kuula professzor, aki szerint a táj is lenyűgöző. – A kisalföldi síkság, aztán a Balaton felé haladva a dombok, s persze a magyar tenger külön-külön és együttesen is csodás, s itt van a közelben, ahogy a magyar, az osztrák és a szlovák főváros is. Ami pedig a győri egyetemet illeti, melyet folyamatos fejlődés jellemez, még nemzetközibbé kell válnia. Mindez sikerülni is fog, amit segíthet, hogy kedvező gazdasági helyzet esetén ez lehet a térség egyik legaktívabb egyeteme.

– Az Audi is terjeszkedik a térségben, ez az egyik fő hajtó- erő, de ne feledjük, hogy rajta kívül még találunk további jeles cégeket és más iparágakat is a régióban – fűzi hozzá Krishna S. Dhir, aki szerint a magyaroknak az idegennyelv-tudás terén kellene előrelépniük. A programmal kapcsolatban még azt is elmondja, hogy Győrbe mindenképpen visszatér, a kapcsolattartásra pedig addig ideális a Skype, meg a WhatsApp.

– Folyamatos kapcsolatban állunk majd a programigazgatóval, Vastag professzorral… – újságolja a finn professzor.

– …és a hallgatókkal – teszi hozzá Dhir.

– S persze jövünk vissza előadásokat tartani – folytatja Markku Kuula.

– Amíg azt nem mondják, hogy már nem akarnak minket itt látni – zárja a végig jó hangulatban zajló beszélgetést az indiai professzor.

Önmegvalósítás, tudomány, vezetés

Egy programigazgató és két – külföldi – oktató után következzen három hallgató, akik a másik oldal tapasztalatait osztották meg velünk.

Kezdjük a sort Varga Enikővel, aki a GE Lighting cégnél több mint két évtizede kezdte pályafutását, informatikai területen. A Temesvári Műszaki Egyetemen szerzett diplomát időközben a Budapesti Műszaki Egyetemen MBA-képzéssel fejelte meg. A családjával jelenleg egy farmon él. Munka – no meg Csongrád – mellett biogazdálkodást folytatnak, egy újonnan telepített gyümölcsösben keresve azt a bizonyos másik utat. – Amikor hírét vettem a győri egyetemi lehetőségnek, azt gondoltam, sok-sok év után végre visszatérhetek az iskolapadba, s ezáltal folytatódhat számomra az intellektuális kalandtúra. Korábban is kerestem a továbbképzési lehetőséget, ám eddig kellett várnom, mire találtam egy munka és család mellett is ideális, s mindenképpen hasznos „kalandot”. Eddigi benyomásaim alapján kijelenthetem, hogy erre a képzésre megérte várni. S hogy mit várok ettől a programtól? Új látásmódot mindenképpen. Karriert viszont nem, inkább önmegvalósítást. Hogy bebizonyítsam magamnak: ezen a területen is megállom a helyem.

Darabos Katalin az interneten bukkant rá erre a doktori képzésre. Könyvvizsgálattal és adótanácsadással foglalkozó családi cégben édesanyja mellett számviteli vezetőként dolgozik. – A Budapesti Gazdasági Főiskolán gazdasági oktatóként másfél évet dolgoztam. S bár a számviteli tanszéken megszűnt számomra a lehetőség, engem továbbra is vonz az akadémiai élet, szeretnék visszatérni az egyetemi oktatói világba. Számtalan képzés segíti a gyakorlati pályát, én azonban a tudományos háttérre szerettem volna ráerősíteni. Erre az a képzés tökéletes – és a személyes fejlődésemet is számottevően segítheti. Az eddig tapasztaltakkal maximálisan elégedett vagyok: minden oktató megfelelő szakmai háttérrel és angolnyelv-tudással rendelkezik.

Dobra Zoltán visszatérő hallgató a Széchenyi István Egyetemen. Még 1998-ban minőségbiztosítási mérnökként szerzett itt diplomát, majd a mérnöki pályán való vezetői érvényesülés érdekében közgazdász MBA-képzés keretein belül a vezetés és szervezés csínjával-bínjával is megismerkedett a győri egyetem falai között, hogy az elméleti oldallal is tisztában legyen. Az Audi Hungaria járműszereldéjének egyik területét vezető szakember az új képzés során már megtapasztalta, hogy a vezetés és menedzsment terén angol nyelven sokkal gazdagabb a szakirodalom. – Márpedig azt a munkám is megkívánja, hogy ebbe a tudományterületbe mélyebben belekóstoljak. Miközben nagyon jó érzés volt újra visszatérni, meglepve tapasztaltam, hogy a tanárok ugyanazt a témát mennyire más megközelítésbe helyezik, s hogy a képzés mennyire interaktív. Furcsa, ugyanakkor roppant élvezem, hogy bár a hallgatók mennyire eltérő életkorúak, mennyire különböző végzettséggel bírnak, s mennyire más munkahelyi területen dolgoznak, lassan egy csapattá kovácsolódva ugyanazt a tudásanyagot szívjuk magunkba.

Nehéz és nemes feladat

Összeállításunk zárásaként a program életre hívásában kulcsszerepet játszó Magyar Nemzeti Bank oktatási igazgatóját, Dubéczi Zoltánt kérdeztük.

– Mi az együttműködés, a támogatás célja?

– A jegybank olyan tudásbázis mellett tette le a voksát, amely minden időben biztosítja a versenyképességet, segítve mindazokat, akik a folyamatos tanulás és fejlődés mellett döntöttek. A Magyar Nemzeti Bank maga is kutat és oktat – egyúttal megteremti a szükséges feltételeket azoknak, akik szintén tanulni vágynak. Nehéz és egyben nemes feladat, amelyhez együttműködés szükséges az állampolgárok, a diákság és a tudományos világ részéről. Világosan kell látnunk, hogy egy olyan világrend alakult ki, ahol a tudás, az innovatív gondolatok léte jelentik a versenyelőnyt, ez vált a piacon maradás feltételévé. A Magyar Nemzeti Bank által nyújtott szakmai és anyagi támogatással képesek vagyunk olyan gazdasági és tudományos produktumot előállítani, amellyel Európában és a világban az elsők között lehetünk.  A jegybank által meghirdetett Társadalmi Felelősségvállalási Stratégia egy hosszú távú folyamat elemeit rögzíti. Világos a cél, ám a közgondolkodás formálása egy többlépcsős, innovatív és az igényekre gyorsan reagáló, mégis időigényes folyamat.

A nemzetközi porondon számos különböző példája van a jegybankok oktatásban betöltött szerepének. Feladatkörüket tekintve a központi bankok elsősorban a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi intézményrendszer felügyeletének területein aktívak, de sok intézmény vállal ezen túlmutató szerepet is. A Magyar Nemzeti Bankhoz hasonlóan más országok központi bankjai is jelentős súlyt helyeznek oktatási tevékenységekre és széles körű társadalmi szerepvállalásra. A német jegybank például saját felsőoktatási intézményt hozott létre, amelyben saját munkaerőpótlásáról duális képzés formájában gondoskodik.

A Magyar Nemzeti Bank az Alapokmányában meghatározott kiemelt feladatának tartja a magyar közgazdaságtani szaktudás, a magyar közgazdaság-tudomány fejlesztését és támogatását. Az MNB Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiájában foglalt Pallas Athéné Közgondolkodási Program értelmében a jegybank támogatja a pénzügyi kultúra, az ezt megalapozó közgazdasági gondolkodás, illetve az ezt segítő intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztését. Ennek fényében jött létre együttműködés a Széchenyi István Egyetem, az MNB és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány között. Az együttműködés tárgyát képező oktatás alapgondolata, hogy egy új típusú, angol nyelvű képzési rendszerben transz- és multidiszciplináris megközelítést alkalmazva válaszoljanak a hallgatók a tudományos és az üzleti élet jelentette kihívásokra. A képzés célja, hogy olyan széles látószöggel és nyitott gondolkodással rendelkező doktoranduszokat képezzen, akik majdan vezető szerepet tölthetnek be Magyarország és a kárpát-medencei régió társadalmi-gazdasági életében.

– Miért a Széchenyi István Egyetemet választották partner- intézménynek?

– A győri Széchenyi István Egyetem az elmúlt években hazánk azon intézményeinek egyikévé vált, ahol a hallgatók mind elméleti, mind szakmai szempontból innovatív technológiákat alkalmaznak a tudás elsajátításában. Az innováció, a tudás mihamarabbi gyakorlatba ültetése olyan versenyelőnyt jelent a globalizálódott piacokon – legyen ez tudás- vagy szakmai központú –, amely magasan a versenytársak elé tudja pozícionálni magát. A Széchenyi István Egyetem sikere abban rejlik, hogy a kiválóan képzett hazai és külföldi professzorok együttese olyan tudásbázist képez, amely globális, több tudományterületet is lefed, s egyedi megoldások kutatására sarkallja a hallgatókat. Teszi mindezt úgy, hogy alkalmazkodik a piaci feltételekhez, miközben mégis képes megújulni.

Dr. Matolcsy György jegybankelnök szavait idézném, miszerint: „Magyarország jövője a versenyképes tudásban rejlik – a versenyképességi fordulathoz erős egyetemekre, tudásközpontú gazdaságra és versenyre, illetve tudásra alapozott új oktatási rendszerre van szükség”. Ennek megteremtésében pedig kiváló partner a Széchenyi István Egyetem.

– Miért fontos és hasznos ez az együttműködés az MNB számára?

– A magyar jegybank az oktatási céljait és stratégiáját tekintve hosszú távon gondolkozik. A versenyképes tudás és annak elsajátítása már a kezdetektől fontos, így a Magyar Nemzeti Bank feladatának tekinti, hogy a legkisebbektől a felnőttekig megalapozza a tudatos közgazdasági gondolkodást, fejlessze és segítse a tudományos tevékenységet. Kiemelt figyelemmel tekint a közgazdasági oktatás és gondolkodás témájára, s mind szakmailag, mind anyagilag támogatni kívánja azokat a kiemelkedő hallgatókat, kutatókat, szakembereket, akik tehetségükkel, szorgalmukkal a szakma és hazánk hírnevét viszik tovább a világban, s alkotnak újat a szakterületükön. Az MNB a Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiájában rögzített kereteken belül felkutatja és támogatja azokat a magyar szakembereket és kutatókat, akik a közgazdaságtan és a pénzügyek területén munkálkodnak, hogy minél több, nemzetközileg is elismert színvonalú szellemi alkotást hozzanak létre.

A jegybank, a Széchenyi István Egyetem és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány együttműködésével a győri felsőoktatási intézmény Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Gazdálkodás- és Szervezéstudományok doktori képzésének keretében a meglévő menedzsmentspecializáció mellett transzdiszciplináris specializáció indult a 2016/2017-es tanév őszi szemeszterétől. A program új megközelítésben és szemlélettel fejleszti a doktoranduszok komplex és széles körű problémamegoldó képességét. Az új specializáció oktatási folyamataiban az egyetem kutatói és oktatói mellett külföldi, nemzetközileg elismert professzori kör vesz részt.

– Miért hasznos ez a képzés a hallgatók számára?

– A hallgatók olyan új típusú képzésben vehetnek részt, amely hazai és európai viszonylatban is egyedülálló. Napjainkban egyre lényegesebbé válik az a globális és komplex gondolkodásmód, amely a gazdálkodó szervezeteknél jelentkező problémákat több szemszögből vizsgálja, s az egymásra épülő vagy épphogy csak érintőleges kapcsolatban álló tudományterületekről hozza a megoldást. A hallgatókat arra ösztönözzük, hogy a tapasztalati tudást ötvözzék az újonnan elsajátított ismeretekkel, s legyenek nyitottak az innovatív megoldásokra és nyissanak a világ felé. Mindazon anyagi és szakmai feltételek biztosítottak a hallgatók számára, amelyekre tudnak alapozni és ahonnan olyan ötleteket meríthetnek, melyek már bizonyították a világban vagy a gazdasági életben, hogy sikeresek és hosszú távon működőképesek. Gondoljunk csak arra a példára, hogy amíg egy pár évvel ezelőtt a gazdasági döntéseket nem kapcsoltuk volna össze szorosan a pszichológia, az agy- és viselkedéskutatás tudományával, napjainkra ez már elképzelhetetlen egymás nélkül.

– Az eddigi tapasztalatok alapján miként látják: születhet-e hosszabb távú megállapodás a képzés támogatására?

– Az eddigi eredmények pozitívak, így a képzésre vonatkozóan megvalósíthatónak gondolok egy hosszabb távú megállapodást. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a hallgatók még csak az első félévüket zárták le, ám az kétségtelen, hogy a motiváltságuk példaértékű, így bizakodva várjuk a következő féléves teljesítményüket is.

– Mitől különbözik ez a képzés más doktori programoktól?

– Minden szempontból egyedinek tekinthető. Ez az első olyan doktori program, amely angol nyelven, több diszciplínára alapozva építi fel a képzési-kutatási és a disszertációs szakaszt.  A hallgatókat külföldi szakemberek és a Széchenyi István Egyetem professzorai és tanárai együttesen oktatják, mentorálják, így szakmai és elméleti szempontból is megalapozott a kutatásuk. Közben olyan iránymutatást kapnak, melynek köszönhetően az akadémiai tudás és a gyakorlat együttesét felhasználva tudnak a kutatási témájukban jelentős előrehaladást elérni és komplex módon gondolkozni globális, geoökonómiai, geopolitikai kérdésekről.

– Mik az eddigi oktatói-hallgatói tapasztalatok?

– Mivel ez egy új képzés, az első félév tapasztalatai után nem tudunk hosszú távú következtetéseket levonni. Az oktatói értékelések alapján a hallgatók sikeresen zárták a félévet, s készen állnak a következő félév kihívásaira. Ahogy az új képzési rendszer, az új program is számos megoldandó feladat elé állítja a doktoranduszokat, úgy a tanáraik és mi, mint szakmai támogatók is számos tapasztalattal gyarapodtunk. Ez egy természetes folyamat, mivel a képzés maga is különleges, így a felmerülő kérdések sem átlagosak. Támogatói szemszögből mindenképpen azt mondhatom, hogy az eddigi eredmények alapján van okunk bízni a hallgatók részéről az egyre jobb és minőségi tudományos munkák elkészítésében.

A jelentkezés feltételeiről bővebb információ olvastaó itt. 

A cikk a Széchenyi Alumni Magazin 2017/tavaszi számában jelent meg.