Angol és kínai nyelveken is megjelentette a Geofúzió című kötetet a PABooks

Új mérföldkőhoz érkezett a legnagyobb külföldi egyetemi kiadók köteteinek magyar nyelvű megjelentetésére „szakosodott” Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks): 2021 májusától ugyanis kínai és angol nyelvű megjelenésével már külföldiek számára is lehetőséget ad arra, hogy elolvashassák a kiadó egyik szerzőjének, Csizmadia Norbert geográfus, geopolitikai és geoökonómiai szakértő decemberben kiadott Geofúzió című művét.

Emellett pedig május hónapban két külföldi sikerkönyvvel is gazdagodott a PABooks magyar nyelvű kínálata. A köteteket ezúttal is élő online beszélgetések keretében mutatta be a kiadó, melyeket az érdeklődők utólag is megtekinthetnek a PABooks Facebook-oldalán. 


Angol és kínai nyelvű kiadások
Csizmadia Norbert: GEOFUSION 2.0 – TOWARDS A LONG-TERM SUSTAINABLE EURASIAN GROWTH  

A kötet a 2020 decemberében kiadott Geofúzió: A földrajz szerepe a 21. századi gazdasági és geopolitikai világrendben című mű angol és kínai nyelvű változata.

Csizmadia Norbert a földrajzi és a gazdasági összefüggések feltárásával értelmezi a 21. század globális folyamatait. Kutatási eredményeit 100 új figyelemfelkeltő térképpel és ábrával is alátámasztja. Abból indul ki, hogy a 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak. A globalizáció pedig új fázisába lépett: a technológia, a tudás korszakába. A 2016-ban megjelent Geopillanat című könyve folytatásaként most a geofúzió módszerével vizsgálja az új geopolitikai korszak mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit, jövőképét, stratégiáit. Mint hangsúlyozza, a 20. századi geopolitikai folyamatokat a geoökonómiaiak váltják fel, a területszerzés helyett immár a piacokért folyik a verseny. 

Az általa bevezetett fogalom, a geofúzió a világ komplex jelenségeinek térbeli összefüggéseire utal. A csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódásokat ábrázoló hálózati térképek szintézise révén ugyanis körvonalazhatók és szemléletesen megjeleníthetők világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. A geofúzió ugyanakkor több, mint módszer, e szintézis alapú gondolkodásmódban megjelenik a hálózatok geopolitikája, és egyben a geopolitika hálózata, a földrajz fúziója a közgazdaságtannal, a társadalomföldrajzzal, a hálózatkutatással és a természettudományokkal. 

A kötet összetett mondanivalóját a szerző világos és jól átlátható struktúrában, a következő négy témakör bemutatásán keresztül teszi közérthetővé, ismertetve az olvasóval:
– a földrajz és a geopolitika kapcsolatrendszerét, kitérve a geopolitikai gondolkodás fejlődésére, a geoökonómiai gondolkodás mibenlétére; 
– a geopolitikai tényezőket és struktúrákat;
– a 21. századi többközpontú gazdasági és geopolitikai világrendet, ezen belül részletesen kifejtve, hogy miért tekinthető a geoökonómia korszaka egyben a technológia, a városhálózatok és a hosszú távú, fenntartható növekedésre építő Eurázsia korszakának; valamint
– a geofúziók korát.
Epilógusként pedig gyorselemzést ad arról, hogyan változtatta meg a Covid19 járvány a világot.


Judy Samuelson: A hat új üzleti szabály

Szédítő a változások üteme az üzleti életben, itt az új szabályok ideje! – állapítja meg Judy Samuelson, akinek az Aspen Intézet üzleti és társadalmi programjáért felelős ügyvezető igazgatójaként kivételes rálátása van a folyamatokra. Az internet által támogatott átláthatóságtól kezdve a tőke szerepének gyökeres változásain át egészen az áruk és a szolgáltatások globális áramlásáig, dinamikus erők sokasága játszik közre az értékteremtés új szabályainak tisztázásában, a régiek felszámolásában. A könyv pedig nem csupán számba veszi e folyamatokat, hanem tanulságos és izgalmas vállalati történetekkel szemlélteti is azokat, melyek mentén végül az üzleti siker fogalmát is újradefiniálja.

A kötet elsősorban vezetők számára íródott, de ugyanúgy szól mindazoknak, akik hatni szeretnének az üzleti vállalkozásokra a jövő kihívásaira való felkészülésük érdekében. 

A könyv a példákon keresztül taglalja, hogy a nehezen mérhető immateriális javak – például hírnév, bizalom, hűség – milyen új módszereket vetnek fel a befektetés és az eszközkezelés lehetőségeinek felmérésére. Levezeti, hogy a régi szabályok a részvényesekre fókuszáló gondolkodásmód erejéből fakadnak. Az új szabályokat pedig a változás szüli, amelyet az értékteremtéshez hozzájáruló többi, még nagyobb erővel bíró szereplő feltűnése tesz lehetővé. 

A szerző továbbá kimondja azt is, hogy a jövő tervezéséhez olyan üzleti modellekre van szükség, amelyek megbecsülik a valódi hozzájárulást nyújtó szereplőket – a munkavállalókat és a természetet is beleértve –, és amelyek a társadalmi felhatalmazásukkal összhangban fizetnek osztalékot.

 

Rachael A. Woldoff és Robert C. Litchfield: Digitális nomádok

Forradalom van készülőben az irodai kalitkákban világszerte! – erre következtettek Rachael A. Woldoff és Robert C. Litchfield egyetemi tanárok abból az empirikus kutatásból, amelyben a digitális nomád életformát vizsgálták. Magát a jelenséget egyfajta radikális önmegújító mozgalomként írták le. A digitális nomádok életének középpontjában ugyanis a szabadság és az önmegvalósítás állnak.

A digitális nomádok általában pénztárcakímélő nemzetközi központokban találják meg a számításaikat, például Indonéziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Kambodzsában, Vietnámban, Kolumbiában, Mexikóban vagy Portugáliában. A szerzők Balin, a „balinéz Szilícium-völgyben” kerestek választ arra, miért és hogyan alakultak ki ezek a közösségek. Mélyreható terepmunkájuk, interjúik és közösségimédia-elemzéseik rengeteg információval szolgálnak arról, hogy a digitális nomádok miért hagyták ott régi életüket, hogyan alkottak maguknak új közösséget, miként tapostak ki új ösvényeket a jelentőségteljes munka felé vezető úton. A vizsgálatuk hetven interjúalanya 18 országból származik (Anglia, Ausztrália, Ausztria, Brunei, Kanada, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Írország, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Svájc, Ukrajna és Új-Zéland); átlagéletkoruk 33 és 39 év közötti, az iskolai végzettségüket tekintve pedig a legtöbbjük alapdiplomával rendelkezett, nagyon eltérő (könyveléstől a filozófiáig) szakiránnyal. 
 
A digitális nomád közösségek felemelkedésének egyik legátfogóbb tanulsága az, hogy az emberek maguk akarnak dönteni életük két legfontosabb területéről: a lakhelyükről és a munkájukról. A lehetőség, hogy oda költözzünk, ahova csak akarunk, és amely hely illik a preferenciáinkhoz, kiváltságot jelent. A Covid19-világjárvány azonban rámutatott arra, hogy ez a kiváltság a jövőben talán az alkalmazottak egy szélesebb rétege számára is elérhetővé válhat – teszik hozzá a kutatók.


A kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.