STEFANO ZAMAGNI KÖZGAZDÁSZ PROFESSZOR TARTOTT KURZUST A PADS MEGHÍVÁSÁRA

Meg kell szüntetni a piac rátelepedését a demokratikus folyamatokra, és újból be kell vonni érdemben a társadalmat a sorsát meghatározó kérdések megvitatásába – mondta a Magyar Időknek Stefano Zamagni, a Bolognai Egyetem közgazdász-professzora, a New York-i Tudományos Akadémia tagja, akit a PADS hívott meg, hogy a PADS ösztöndíj támogató programjában résztvevő diákoknak szervezett kurzus keretében tartson előadásokat. Gratulál az MNB-nek a kezdeményezésért, hogy saját forrásaiból kiegészíti a magyar egyetemek tananyagát. A jegybank felismerte, hogy a jelenleg elérhető doktori, PhD-programok sok tekintetben elavultak. Az MNB oktatási kezdeményezésével elébe megy, bizonyos szempontból elő is segíti a változásokat.

– Vendégelőadóként több órát is tartott egy budapesti esemény keretében közgazdasági hallgatóknak. Összefoglalva, mi volt az a fő üzenet, amit ittléte alatt közvetíteni akart?
– Az elmúlt évtizedekben az úgynevezett angolszász világban jelentős változások történtek, elsősorban a politika és a gazdaság viszonyában. Korábban megoszlottak a szerepek, a politikáé volt a vezető szerep, ami meg tudta határozni a gazdaság működését. Azonban mostanra ez megfordult, a piac rátelepedett a demokráciára. A politika immár a piac diktátumainak tesz eleget, a politikusok pénzügyi csoportok érdekeit szolgálják. Mára eljutottunk egy olyan szintre, ahol ez a helyzet már nem fenntartható. Ha a piac diktál, a politika lényegében értelmét veszti.

– Miben látja a megoldást?

– A gazdaságnak olyannyira lényeges hatékonyság is fontos, de ez nem eredményezheti azt, hogy feladjuk a szabadságot és a demokráciát. A legfontosabb elem, amit sok kitűnő gondolkodó munkája már régóta előirányoz, az az emberek sokkal hatékonyabb bevonása a döntéshozatali folyamatba. Olyan hat hónapos fórumokat kell tartani, ahol a polgárok önszántukból részt vehetnek egyes kérdések megvitatásában, és ami lényeges, érvelniük is kell álláspontjuk mellett. Az egyes országok parlamentjeinek az ilyen fórumokat elérhetővé kell tenniük, és érdemben kell reagálniuk azokra a következtetésekre, amelyekhez a polgárok egymás között lefolytatott vitája vezet.

– De nem pont ezért tartunk választásokat? Nem erről szól a politikai pártok versengése, hogy az egyes kérdésekre legjobb választ adó csoportok kerüljenek döntéshozatali helyzetbe?
– A fejlett országok mostani választási rendszere nem tartja tiszteletben a szabadságjogokat, semennyire sem demokratikus. A választók gyakran írástudatlan emberek megválasztásáról döntenek. Ezzel szemben a polgári kezdeményezések mögött nincs meg az anyagi érdek, ami a politikát motiválja. A parlamenti képviselőt fizetik, a polgár a fontos ügy érdekében juttatások és egyéb érdekek nélkül is szervezkedik.

– Ön egy ilyen fórumalapú vitakultúrát megvalósíthatónak tart? Sok kimutatás szerint meghatározó elem a modern társadalmak életében, hogy kizárólag olyanokkal keresik a közösséget, akikről tudják, hogy egyetértenek a nézeteikkel.
– Sok nézet van az emberi természetről, én alapvetően optimista vagyok. Adott a kötelezettség, hogy az embereket oktassuk, hogy új kultúrák megismeréséhez segítsük őket, és ezek az új ismeretek alapvetően megváltoztatják az emberek saját kultúráját is. Korábban a helyi kezdeményezések alapján nem voltak jók a kilátások, azóta azonban több, nemzetközi kezdeményezés is megerősítette az optimizmusomat. Még a pápa is belátta, hogy bizonyos témákban nem tud eleget, a klímaváltozás kérdésében például tudósok csoportját kérte fel, és a megállapításaikat a későbbiekben alkalmazta is. Ez azt is mutatja, hogy a velünk szemben tornyosuló problémáknak akkora a súlya, hogy egyénileg nem lehet sikerre jutni, minden létező erőforrást, politikai nézetektől függetlenül, be kell vonni.

– Mi ösztönözheti az embereket arra, hogy szakítva a beidegződésekkel, ténylegesen ilyen szinten bele akarjanak folyni a döntéshozatalba?
– Az embereknek elegük van, le merem fogadni, hogy ez, mármint a döntéshozatalba való beavatkozás, meg fog történni. A legutóbbi európai választások katasztrofálisan alacsony részvétellel zajlottak. Jól érzékelhető, hogy az emberek úgy érzik, a véleményük nem számít, hogy ők nem számítanak, így annak se látták értelmét, hogy elmenjenek szavazni. Már most látszik, hogy ez a rendszer nem fenntartható, 10-20 éven belül változás lesz. Ez a jelenlegi fásultság amúgy Magyarországon is meglátszik. Önöket azzal vádolják állandóan, hogy országuk nem demokratikus. Miért nem reagálnak? Álljanak össze, tiltakozzanak, foglalják írásba tiltakozásukat. Ha ezt nem teszik, idővel mindenhol veszélyes helyként könyvelik el Magyarországot.

– A kormány felszólalt a kritikák ellen, támogatói pedig utcai tüntetéseket is szerveztek.
– Orbán természetesen tiltakozik, ez a dolga. Én az értelmiségről, a vállalkozókról, az egyházakról beszélek. Önök túl passzívak. Amikor ilyen jellegű vádak érnek egy országot, például az, hogy elnyomja a kisebbségeit, azt nem szabad szó nélkül hagyniuk az állampolgároknak sem. Cselekedni kell. Önnek is és a többi újságírónak is kötelessége, hogy ezt elősegítse.

– Milyen alkalomból tartott előadásokat Budapesten?
– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hívott meg, hogy az alapítványa által szervezett kurzus keretében tartsak előadásokat. Gratulálni szeretnék az MNB-nek a kezdeményezésért, hogy saját forrásaiból kiegészíti a magyar egyetemek tananyagát. A jegybank felismerte, hogy a jelenleg elérhető doktori, PhD-programok sok tekintetben elavultak. Nem feltétlenül téves ismeretek, amiket ezeken a kurzusokon a hallgatók elsajátíthatnak, de idejétmúltak. Az éppen zajló folyamatok, a globalizáció, az iparosodás mind olyan világot jelentenek, ahol a feltételek megváltoztak, de a képzés ehhez még nem tudott felzárkózni. Az MNB oktatási kezdeményezésével elébe megy, bizonyos szempontból elő is segíti a változásokat. Erre szükség is van, hiszen a jelen doktori hallgatói lesznek a jövő világának vezetői.

 

Forrás: Magyar Idők, Rácz Gergő