Helyi szinten is elérhető világszerte elismert tudás

Hatvan hazai és külföldi doktorandusz vett részt a győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának angol nyelvű programján, a SzEEDSM-en, melyet a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) is támogatott.

A kétnapos workshop a termelésirányítás, a fenntartható fejlődés, a marketing és a fogyasztói magatartás kérdéskörével foglalkozott. Az eseményre meghívták a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara doktori iskolájának tizenöt hallgatóját és öt oktatóját is.

A 2016-ban indult program célja, hogy helyi szinten elérhető, ugyanakkor világszerte elismert, releváns tudást biztosítson. A doktori iskola értékei a gazdasági szereplőkkel kötött együttműködésekre, a nemzetközi kapcsolatokra, az új megoldások iránti nyitottságra és az oktatásban alkalmazott legújabb trendekre, technológiákra épülnek. A SzEEDSM egyik nagy erőssége, hogy a kiváló hazai oktatókon túl nemzetközileg elismert külföldi egyetemi tanárok is részt vesznek az oktatói közösség munkájában, megosztják értékes tudásukat a doktoranduszokkal.

A program az Audiban tett gyárlátogatással kezdődött, majd ismerkedési esttel folytatódott, ahol Vastag Gyula professzor, a SzEEDSM programigazgatója beszélt az angol nyelvű doktori iskola küldetéséről, bemutatva a felépítését, képzési rendszerét, oktatóit, mentorait, témavezetőit. A vendégek nevében felszólaló Popp József professzor (a Debreceni Egyetem intézetigazgatója, az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezettudományok Doktori Iskola vezetője) azt hangsúlyozta, hogy idehaza nem találkozott még olyan doktori iskolával, ahol ilyen nagy számban vennének részt nemzetközi hírű professzorok az oktatói munkában. A két doktori iskola közötti kapcsolatról pedig elmondta, Vastag professzor nagyszerű debreceni előadását viszonozzák.

A workshop a doktoranduszok prezentációival zárult. Az ő kutatási területeik is megmutatják, milyen széles körű a SzEEDSM programja. A SZEhírek, a Széchenyi István Egyetem portálja megszólaltatott néhány érintettet.  

Darabos Katalin (képünkön) témája például a családi vállalkozások, ezen belül is a generációváltás, célja pedig egy stratégiaidöntés-támogató modell kidolgozása. Mindezt egy káoszelméleten alapuló rendszerben végzi majd el. Eddigi kutatásai alapján ugyanis arra jutott, nincsen olyan egyensúlyi pont, ahová a vállalkozásoknak mindenképpen vissza kellene térniük a stratégiaalkotás során. A stabilitás és a káosz között előfordulhat mozgás a vállalkozások életében, nem kell törekedniük arra, hogy egy egyensúlyi pontba mindig visszatérjenek, hiszen az nem segíti az innovációt, a fejlődést, a változást.  A modern elmélet szerint a káosz és a stabilitás határán mozogva is előre tud lépni egy vállalkozás.

Dobra Zoltán az ember-robot együttműködés emberi oldalát vizsgálja az ipar 4.0 világában. Arra kíváncsi, hogyan hat egy munkaközösségre, ha bekerül egy robot. Eddigi felmérései szerint az emberek segítségnek veszik a robot munkáját, nem tartanak attól, hogy elveszítik az állásukat.

Varga Enikő doktorandusz a bio- és organikus farmok kihívásaival foglalkozik, maga is egy farmon él a családjával. A doktori iskolát intellektuális kalandtúrának tartja. Új látásmódot vár a programtól, és önmegvalósítást, hogy bebizonyítsa magának, ezen a területen is megállja a helyét.