A vezetés elmecsapdáitól a magánszféra megsértéséig – bemutatjuk a Pallas Athéné Könyvkiadó márciusban megjelent köteteit

A Pallas Athéné Könyvkiadó márciusban ismét három különlegesen izgalmas, nemzetközi könyvújdonsággal jelentkezett. Jennifer Garvey Berger a „Hogyan kerüljük el a vezetés elmecsapdáit?” című könyvében a komplex világ okozta szélsőséges változások kezelésére kínál gyakorlati megoldásokat, Damian Bradfield „Kiáltvány a bizalomról” című könyve az internet használatának veszélyeire hívja fel a figyelmünket, Henry Farrell és Abraham L. Newman „Magánszféra és hatalom” című kötetéből pedig megismerhetjük, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok milyen konkrét szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában.  

Jennifer Garvey Berger: Hogyan kerüljük el a vezetés elmecsapdáit?

„A vezetés a jelenkor legfontosabb megújuló energiaforrása” – írja Jennifer Garvey Berger új könyvében, amely tulajdonképpen egy írásos formába öntött menedzsertréning. A szerző a Google, a Microsoft, a Novartis vagy a Wikipédia kapcsán szerzett tapasztalatait is felhasználva igyekszik segítséget nyújtani minden gyakorló menedzser számára, hogy megfelelő módon kezelje a komplex világ okozta ugrásszerű, szélsőséges változásokat.

Berger szerint az ösztöneinknek alkalmazkodniuk kell ehhez a technikailag felgyorsult, modern, sokszor bonyolult világhoz, hogy helyes útra tereljenek minket, és helyes döntéseket hozzunk meg. A vezetőket azonban számos ösztön képes tévútra csalni, így egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogyan találjunk rá a helyes megérzéseinkre?

A könyv útmutatóként, gyakorlati kézikönyvként szolgálhat minden cégvezető és menedzser számára, aki szeretné a komplexitás okozta változásokat időben átlátni, illetve azokat a megfelelő módon kezelni.

Jennifer Garvey Berger a Cultivating Leadership tanácsadó vállalat alapító-ügyvezetője, akinek ügyfelei között nem kisebb vállalatok vezetői és vezető testületei sorakoznak, mint a Google, a Microsoft, a Novartis vagy a Wikipédia. A Harvard Egyetemen szerzett doktori címet felnőttképzés szakirányon. A George Mason Egyetemen docensként dolgozott, mielőtt elhagyta az akadémiai szférát, hogy teljesítse azon küldetését, hogy az érdemi kutatást összekapcsolja a világszerte tényleges munkát végző emberekkel.

Damian Bradfield: Kiáltvány a bizalomról

Az internet mára az életünk elválaszthatatlan része lett. De vajon a világháló, a közösségimédia-platformok, a mobilapplikációk a barátunkká vagy az ellenségeinkké váltak közben? A folyamatos, napi internetkapcsolat révén pedig mi magunk felhasználók vagy inkább felhasználtak lettünk? A szerző – aki a WeTransfer alapítója – személyes tapasztalatai révén kíván segíteni, hogy jobban megértsük, az internet használata milyen következményekkel és mekkora felelőséggel jár.

Damian Bradfield szerint a ma embere túlságosan megbízik az internetben. Mintha teljesen elfelejtettük volna azokat az ősi, alapvető bölcsességeket, mint hogy: „Ne állj szóba idegennel”, „Ne fogadj el ismeretlentől cukorkát”, vagy „Ne mondd el egy idegennek, hol laksz”. A közösségi háló és a virtuális valóság korában egyetlen kattintással nemcsak saját magunkat „áruljuk el”, hanem másokról is információk tömegét osztjuk meg. Minden egyes alkalommal, amikor felmegyünk az internetre, ott hagyjuk a virtuális ujjlenyomatunkat.

Bradfield arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ne legyünk naivak, ne legyünk felelőtlenek! Mert ha a technika képes arra, hogy beazonosítson minket, akkor arra is képes, hogy az adatainkat bármikor, bárhol felhasználja, vagy bárkinek kiadja.

Damian Bradfield (1977) az egyik legsikeresebb fájlküldő vállalat, a WeTransfer, valamint a University of Underground elnöke. Miután lediplomázott a London School of Economics-on, dolgozott Stella McCartneynak, valamint Alexander McQueennek is. Már az egyetemi évei alatt is dizájnnal, fejlesztéssel és hirdetési kampányok lebonyolításával foglalkozott. A WeTransfer mára 45 millió aktív felhasználóval büszkélkedhet, és havi szinten 1 milliárd fájlt osztanak meg egymással az emberek a platformon keresztül. Kezdetektől fogva az emberi értékeket kívánja megjelentetni az üzleti életben is.

Henry Farell, Abraham L. Newman: Magánszféra és hatalom

Napjainkra az információ a hatalom egyik legfőbb eszközévé vált. Jogos tehát a kérdés, hogy milyen adatokat, információkat követelhet és szerezhet meg a politikai vezetés a társadalom tagjairól, más országok állampolgárairól vagy épp a piaci résztvevőkről arra hivatkozva, hogy mindez az ő védelmüket szolgálja – például terrortámadás vagy vírusjárvány veszélye esetén. 

Henry Farrell és Abraham L. Newman szerint, ahogyan az állami és a magánfelügyelet egymásba mosódott, úgy olvadt össze a nemzeti és a globális szféra is. Mivel az olyan cégek, mint például a Google, a Facebook és az Amazon, globálissá váltak, átalakították azoknak az országoknak a belgazdaságát és politikai környezetét is, amelyekben üzleti vállalkozást folytattak, gyakran sürgetve ezzel a szabályok számukra előnyös megváltoztatását. A globalizáció miatt pedig az egyik ország jogi gyakorlatában végrehajtott intézkedések következményekkel jártak más országokban is.

A szerzők izgalmas, részletes elemzéseken és valós példákon keresztül mutatják be az információbiztonsági kérdések mögött húzódó nagyhatalmi törekvések okait, és tárják fel azok következményeit. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a jelen kötet egy friss nézőpontot kínál olvasójának, hogy megértse és átlássa az információ és a hatalom globális jelentőségét.

Henry Farrell Írországban született, és politológusként végzett a George Washington Egyetemen. Korábban a Torontói Egyetemen tanult, majd a Georgetown Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Kutatási területei között szerepel a bizalom és az együttműködés, az e-kereskedelem, az Európai Unió és az intézményi elmélet. Farrell népszerű publicistája a Christian Science Monitor, a San Francisco Chronicle, a Washington Times és a National Journal újságoknak is.

Abraham L. Newman professzor a Stanford Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok diplomáját, majd politológiából doktorált a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Jelenleg a Georgetown Egyetem professzora, valamint a Mortara Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója. Kutatásai arra összpontosítanak, hogy a kölcsönös gazdasági függőség és a globalizáció hogyan változtatja meg a nemzetközi politikát. A „Magánszféra és hatalom: Transzatlanti küzdelem a szabadságért és a biztonságért” (Princeton University Press 2019), valamint az „Önkéntes zavarok: Nemzetközi jog: pénzügy és hatalom” (Oxford University Press: 2018) könyvek társszerzője.