Geopolitika közép-európai perspektívából

Dövényi Zoltán, a PTE Földtudományok Doktori Iskola vezetője a Figyelő című hetilapnak adott interjút a pécsi egyetem és a Pallas Athéné Alapítványok közös doktori programjáról.  A nemzetközi színvonalú, Magyarországon egyedülálló geopolitikai programnak több mint 100 hallgatója van. 

Az interjú a Figyelő 2017. augusztus 3-i számában jelent meg. 

A média részéről óriási "felhajtás" övezi a jegybank által támogatott geopolitikai doktori programot. Nézzük első körben a legfontosabbat, a szellemi hátteret: biztosított a "tudományosság"?

Dövényi Zoltán: Amit röviden geopolitikai doktori programnak szoktak nevezni, annak teljes címe a következő: Geopolitika, geoökonómia és politikai földrajz közép-európai perspektívából. A doktori képzés tehát nem szűkül le a geopolitikára, hanem annál lényegesen nagyobb és szélesebb szakterületet fog át. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert így egy multidiszciplináris tudományterületet kapunk, ahol a társadalomföldrajz (politikai földrajz), a politikatudomány (geopolitika) és a közgazdaság-tudomány (geoökonómia) nagyon sok szállal összefonódó halmazát láthatjuk. A három részdiszciplína egybefonódása persze nem meglepő, mivel kialakulásuk is szorosan összekapcsolódott. Elsőként a politikai földrajz önállósult még az 1890-es években, ebből már az 1900-as évek elején kisarjadt a geopolitika, legkésőbb pedig, az 1990-es években a geoökonómia bontott szárnyat.

Tehát kitart a tudományos jelleg mellett. De meddig tartott az akkreditáció?

Dövényi Zoltán: A három részdiszciplína tudományos jellege aligha kérdőjelezhető meg, mivel minden részletesebb tudományrendszertanban megtalálhatók. Ugyanez vonatkozik a mi geopolitikai doktori programunkra is, mivel ezt az erre felhatalmazott Magyar Akkreditációs Bizottság gond nélkül akkreditálta. Tehát a projekt tudományos megalapozottságához nem férhet kétség.

Rendben, de van-e létjogosultsága?

Dövényi Zoltán: Azokat a felvetéseket nehéz értelmezni, hogy a geopolitikai doktori programnak nincs túl sok értelme. Olcsó válasz lenne, ha erre azt mondanám, hogy mihez képest? Ez a projekt a meghatározott földrajzi-politikai térben felmerülő kérdéseket próbálja górcső alá venni, ezeket vizsgálja-értelmezi, és a megoldásokhoz összetett javaslatokkal kíván szolgálni. Más megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a program célja multidiszciplináris szemszögből választ adni a 21. század geopolitikai kihívásaira Közép-Európa perspektívájából.

Mikor érik el a nemzetközi színvonalat?

Dövényi Zoltán: Amikor néhány éve elkezdtük szervezni a programot, természetesen a -nemzetközi nívót céloztuk meg, s úgy gondoljuk, hogy el is értük: geopolitikai doktori programunk nemcsak Magyar-országon, hanem Európában is egyedülálló.

Ehhez azonban több kritériumot is teljesíteni kellett, nem?

Dövényi Zoltán: Igen, ehhez természetesen több feltételnek is meg kellett felelni, ilyen volt például egy magas színvonalú képzési terv összeállítása, illetve megvalósítása. Ennek érdekében megnéztük több külföldi egyetem geopolitikai doktori képzésének a tematikáját, s az így szerzett tapasztalatokat beépítettük a saját rendszerünkbe. A színvonalas oktatáshoz természetesen magasan kvalifikált oktatókra is szükség van. Ennek érdekében bevontunk jó néhány olyan szaktekintélyt is, aki nem "helyi erő", hanem más hazai egyetemen vagy kutatóintézetben működik. Határozott törekvésünk, hogy minden szakterületen a legjobbak képezzék hallgatóinkat.

"Vádpont" a szóban forgó képzés ellen, hogy ismeretlen témákat oktatnak. Mégis miket?

Dövényi Zoltán: Nem árulunk zsákbamacskát, ezért már a felvételi tájékoztatóban is közöljük a főbb témaköröket. Ezek közül néhány: geopolitika, geostratégia és geoökonómia; politikai földrajz és gazdaságföldrajz; a természeti erőforrások szerepe a geostratégiában; a nemzetközi kapcsolatok modern elméletei; globális kapcsolatok és a 21. századi új világrend; az USA és a világ.

Gondot okoz az is, hogy "zárt körben" fut a doktori képzés. Miért nem a nyilvánosság előtt zajlik? S csak a jegybanki szakértők vesznek benne részt!

Dövényi Zoltán: Aki ezt a téveszmét kitalálta, az nincs tisztában a doktori képzés működésével. Szigorú előírás, hogy a doktori felvételit nyilvánosan kell meghirdetni, és senki sem zárható ki a jelentkezésből, aki teljesíti az előírt feltételeket, például van egyetemi diplomája. A PhD-képzésbe azok kerülnek be, akik a felvételi vizsgán sikeresen szerepeltek. A fentiekből következik, hogy az MNB dolgozóinak sem lehet megtiltani a jelentkezést, sikeres felvételi esetén pedig a részvételt a geopolitikai doktori képzésben. Szó sincs azonban arról, hogy ez az oktatás az MNB és a Pallas Athéné Alapítványok munkatársainak szólna: ők erősen kisebbségben vannak a program hallgatói között. Erről a kérdésről azonban személyiségi jogok miatt konkrét információkkal nem szolgálhatok.

Állítólag több százezer forintos támogatást kapnak a projektben részt vevők, de azok közül mindenkinek jár, vagy csak a jegybanki alkalmazottaknak?

Dövényi Zoltán: Itt nyilván a havi 300 ezer forintos ösztöndíjról van szó. Ezt megkaphatja minden hallgató, aki a geopolitikai doktori programba nyert felvételt. Ez azonban nem automatikus, hanem minden félévben pályázni kell rá, és aki az előző szemeszterben nem teljesítette a szerződésben rögzített elvárásokat, az a következőben elesik az ösztöndíjtól.

Korábbi közlésük értelmében neves előadókat sikerült oktatóként, óraadóként bevonniuk. Konkrétan kiket?

Dövényi Zoltán: A program kezdete óta jó néhány neves külföldi szaktekintély is tartott előadást a képzés keretében, például Athanasziosz Orfanidesz volt ciprusi jegybankelnök, Eyal Winter, a Jeruzsálemi Héber Egyetem oktatója, Roberto Feldmann, a Sao Pauló-i Egyetem közgazdászprofesszora és Stefano Zamagni, a Bolognai Egyetem professzora. A doktori programban neves hazai szakemberek is tartanak kurzusokat, mint például Martonyi János, Stumpf István, Szapáry György.

SZAJLAI CSABA

(Figyelő, 2017. augusztus 03., csütörtök, 48+49. oldal)